 A drámai idő az 1920 tavaszától 1922 őszéig terjedő időszakot öleli át. A szerző igyekszik a korabeli tarjáni miliőt megidézni, utcanevekkel, épületekkel, várostörténeti utalásokkal és az ország, a nemzet életét meghatározó valós történeti események felrajzolásával.
A darab egyfelől a tarjáni bányászok, két, kolóniában élő bányászcsalád életét, mindennapjait, másfelől egy felvidéki polgári család életének alakulását, jelesül egy színházigazgató sorsát láttatja.
A két különböző társadalmi osztályból származó fiatal, egy bányászfiú és egy polgárlány szerelmének viszontagságait is nyomon követhetjük. Szerelmük beteljesedését igencsak megnehezítik a korszak történelmi eseményei.
A színdarab végén a szerelmesek egymásra találnak és életterük, Salgótarján is elindul a fejlődés útján: dr. Förster Kálmán polgármester -aki szereplőként is megjelenik a színen- határozott városépítő tervei által.
A darab tanulsága, hogy a történelem sodrásában mindenki sorsa hasonlóvá válik, és minden szenvedés, minden történelmi méretű sorscsapás ellenére az együvétartozás érzése fennmarad, mely nagy erőt ad a túléléshez, a továbbéléshez, s amelyben mindig benne van a jobb jövő ígérete.
A színdarab a Zenthe 100 Drámapályázaton, a II. kategóriában a fődíjat nyerte el. |
