www.zentheszinhaz.hu

Mikecz Estilla

T.Pataki emlékgyűrűs

színész

2012/2013 évad óta színházunk tagja. Ez idő alatt 11 karaktert személyesített meg, 11 darabban. A tavaly ősztől a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán színművészetet tanuló Mikecz Estilla ezekben a napokban éppen a moszkvai tanulmányút - amelyen osztályfőnökük, a Nemzeti Színház igazgatójának kinevezett Vidnyánszky Attila vezetésével vettek részt - élményzuhatagát próbálja feldolgozni, de szívesen tekint vissza salgótarjáni pályakezdésére is, merthogy szülővárosában alakult ki az életét meghatározó művészeti ág iránti érdeklődése, itt lépett először a világot jelentő deszkákra.

A vonzalom már óvodáskorában elkezdődött, vetélkedett a nővérével, hogy ki mondja el szebben, hatásosabban Csukás István "Sün Balázs" című gyermekversét. Négy-öt éves lehetett, még olvasni sem tudott, amikor látta a "Grease" című musicalt és először megfogalmazódott benne, hogy mi szeretne lenni. Általános iskolába a Rákóczi útra járt, ahol Patakiné Kerner Edit volt a magyartanára. Mi sem természetesebb, hogy az előadóművész - aki nem mellesleg most a Zenthe Ferenc Színház egyik vezetője - tanítványában meglátta a tehetséget és a "János vitéz"-ben rábízta a gonosz mostoha szerepét s ezek után nem tekinthető véletlennek az sem, hogy a Pataki László által írt és rendezett "Békák és bolondok" című, Losoncon bemutatott színműben Mikecz Estilla egyike volt a gyermekszereplőknek. 2005-ben, a Bolyai János Gimnázium elsős tanulójaként látta a Vertich Színpadstúdió bemutatkozó előadását, Szép Ernő "Május"-át, s ugyancsak nézője volt még csak Marschalkó Zsolt "Zsarnokölők"-jének. A "Brémai muzsikusok" című mesejátékban viszont már játszott is: a kutya szerepében debütált. Ezt követte 2008-ban az első igazán nagy feladat: Arthur L.Kopit abszurdjában, a "Jajj apu..." -bán Rosalie-t játszotta felváltva Müller Zsófiával. Bár mai fejjel már másként formálná meg a gyermeteg Jonathant férfivé avató lány alakját, nagy élménynek tartja ezt a szerepet, amelyet a bizalom jelének tartott a rendező, Susán Ferenc részéről, de egyszersmind teherként is nehezedett rá. Örült, hogy a premieren ő szerepelhetett és a szobája falán óriásplakát őrzi ezt a szép emléket. Aztán mintegy zsinórban jöttek az újabb feladatok, köztük Müller Péter "Mártá"-ja, amelyben a címszereplő egyik fiának kedvesét, a második világégés sötét napjaiban, a zsidóüldözés közepette gyermeket vállaló Juditot formálta meg s igyekezett nemcsak tudatilag, de lelkileg is alaposan rákészülni a figura hiteles megjelenítésére. A női főszereplője volt Szávai Attila "Hevimetal, bányalő, tehervonat" című darabjának, játszott az "Önnek ficereg?" című ugyancsak groteszk életképben és a "Kíváncsi királykisasszony" című mesejátékban is. S ami igazán fontos volt számára: ott lehetett a színpadon 2012. május 29-én is, amikor "A hetvenkedő katona" című vígjátékkal először mutatkozott be immár Zenthe Ferenc Színházként a helyi társulat. T. M. Plautus ókori római szerző vígjátékában Mikecz Estilla kettős szerepben jelent meg: Philocomasiumként saját ikertestvérét is meg kellett formálnia, hogy eloszlassa a hűtlenség gyanúját.

Közben 2009-ben leérettségizett és nagy fábavágta a fejszét: japán szakot kezdett el az ELTE bölcsész karán. Emellett minden évben megpróbált bejutni a budapesti színművészeti egyetemre - s bár a négy próbálkozás során egyre biztatóbban szerepelt - végül is ez a terve nem sikerült. 2012-ben viszont elsőre felvételt nyert a kaposvári egyetemi színészképzőbe. Úgy érzi, hogy a sors jót akart neki, hiszen a dunántúli városban remek körülmények között, kiváló tanároktól tanulhatja meg a szakma alapjait az immár hivatásának tekintett életpályájának. Az osztályfőnök rendkívül türelmes, tapintatos a hallgatókhoz, soha semmiért nem emeli fel a hangját, nem szereti a fölösleges feszültséget, sok figyelmet fordít a közösségépítésre. Azt sugallja a növendékeibe, hogy minden szituációt, szerepet elsősorban lélekben kell átélni, nem feltétlenül kell hozzá az életből merített élmény. Többször jártak már próbákat, előadásokat nézni, megvitatni Debrecenben, ahol Vidnyánszky Attila még egy fél évig vezeti a Csokonai Színházat. S hasonló célokkal jutottak el a minap Moszkvába is.

A szoros kaposvári program, a reggeltől estig tartó elfoglaltság az oka annak is, hogy Mikecz Estilla nem tudott jelenlenni a Zenthe Ferenc Színház szeptemberi évindító, székfoglaló gálaestjén, ahol pedig nagy megtiszteltetés érte. Elsőként neki ítélték a 2009-ben elhunyt Pataki László tiszteletére alapított emlékgyürűt, amelyet távollétében édesanyja vett át Patakiné Kerner Edittől. Nagyon jól esett számára ez az elismerés és kifejezetten sajnálta, hogy nem tudott együtt lenni a többi korábbi vertiches, s a mai zenthés társával akár a színpadon, akár a műsor utáni fogadáson, baráti beszélgetésen.

S bár az egyetemen egyelőre, s még jódarabig a beszéd-, a mozgás- és énektanulásra, a különböző gyakorlatok megoldására, egy-egy feladat feldolgozására esik a hangsúly, a tizenöt első éves hallgató között értelemszerűen szóba jön, felsejlik a jövő is. Mikecz Estilla úgy érzi,hogy diplomával a zsebében eleinte mindenképpen szeretne társulathoz tartoznis olyan érdekes, különleges személyiségeket eljátszani mint például a "Jaj apu..."-ban Madame Rosaliguette, s emellett szívesen filmezne is, annál is inkább, mert a "Barátok közt" forgatása során már szerzett némi tapasztalatot e téren.

(forrás: Nógrád Megyei Hírlap)

Mikecz Estilla az interneten:

Eddigi szerepei:
	Catherine	-	Pillantás a hídról
	Kitti, a hotel alkalmazottja	-	Szépkilátás
	Ludmilla	-	A kör négyszögesítése
	Lány	-	Hét randi
	Saci, óvodás	-	Szépkilátás
	Szerafin, a lányuk	-	Buborékok
	Száraz Ildikó	-	Szépkilátás
	Ténóth Lilla, tévériporter	-	Szépkilátás
	név nélkül / önmaga	-	Macskakő
	ÉVA, A LÁNYA	-	Az eltört korsó
	ÉVA, MÁRTA ASSZONY LÁNYA	-	Az eltört korsó